FIZIKA ÓRÁN
Fizika óra volt,s ő mellettem ült.Vége volt az órának,s egyben a napnak is.Elkérte a metekházit,s adott egy puszit az arcomra.Elakartam mondani neki,h szeretem,de ő nem úgy néz rám.Telnek a napok,évek,s ő most veszi át az éretségit,s rám mososolyog,nyom egy puszit az arcomra.Telnek az évek,már szebb,hosszabb és szebb a haja is.Már a diplomáját veszi át,s még mindig nem csak barátdágot akarok.Rám mosolyog,s nyom egy puszit az arcomra.Rengeteg idő telt el,minden héten beszéltünk telefonon,s elakarom neki mondani,hogy szeretem.És ekkor megkapom a szörnyű hírt,ott állom a koporsója felett,ami nyitott,s látom szép,fehér arcát,s már nem nyom puszit az arcomra,nem mondhatom el neki,hogy szeretem.Sríva kirohanok,s felmegyek a szobájába,s megtalálom a naplóját,miben ez áll:Rám mosolygott,és én nem tudom megmondani neki hogy szeretem,mert ő nem így néz rám,én azt tudom...
Egy lány megkérdezte....
Egy lány megkérdezte a barátját hogy csinos-e?
A fiú azt mondta nem.
A lány megkérdezte hogy szeretne-e vele lenni örökké?
A fiú válasza nem.Megkérdezte hogyha ő elmenne sírna?
A fiú azt válaszolta,hogy nem.
Elegett hallot,ezért elment,könnyek csorogtak le az arcán,de a fiú elkapta a lányt és ezt mondta:nem vagy csinos te gyönyörű vagy!Nem azeretnék veled lenni örökké,veled AKAROK lenni örökké!!!Ha elmennél nem sírnék hanem.......MEGHALNÉK!!<3
Véres csók.....
Volt egy lány, aki nagyon szeretett egy fiút és fordítva is így volt, de a lány félt az első csóktól, mert ő még sose csókolózott. Amikor a fiú meg akarta csókolni a lányt a lány mindig ellökte magától. A fiúnak ez nem nagyon tetszett épp ezért el is váltak útjaik. A lány nagyon dühös volt magára és csak magát hibáztatta, mert nem engedte h megcsókolják. A lány teljes lelki beteg lett. Egy hónap múlva a lány meglát két párt csókolózni és megáll, fölismeri a pulóvert a fiún Ő volt az hisz tudta, hogy még ő vette neki. A könnyei, mint a záporeső úgy elkezdett sírni. A fiú hátrafordult, de nem ő volt az, hanem egy másik fiú a lány valamennyi megnyugvást érzett, de még mindig nagyon el volt keseredve. Hazament és a bejárat előtt egy vörös rózsát talált, ami már majdnem fekete volt és egy kis cetli volt mellette. A lány fölemeli a cetlit, de hirtelen eldobja, mert véres lett a keze. Letörli a vért selymes kezéről és megnézi a levélkét. Ez ált benne: ?Ma éjfélkor a padnál? A lány sokat nem értett a levélből, de elment éjfélkor a padhoz. Kicsit félt, hogy mi fog történi, mert nem volt senki egy lélek se volt a környéken. Egyszer csak meglát valakit mivel nagyon sötét volt nem látta, hogy ki az. Közelebb jön, a lány szíve olyan szervesen dobog, hogy majd kiugrott a helyéről. Egyszer csak elcsattan a csók és mire leveszi a lány ajkáról a fiú az ajkát a lány összeesett. A fiú elfutott, reggel egy másik lány talál rá ismerős volt neki az arc, de mivel vérbefagyott ajkáról elmosódott a vér minden hová ezért nem volt benne biztos, hogy ismeri e, de mindegy nem foglakozott vele hívta a mentőket. A lányt kétszer kellet újraéleszteni és egy hónapig az intenzíven feküdt kómába. Három hónapra rá teljesen rendbejött és mindenre emlékezett, mindent tisztán el tudott mesélni. A lány nagyon fél mindentől a szíve és lelke összedőlt. A lány sose tudta csak sejtette, hogy a fiú lehetett az, aki megcsókolta. De ez már rejtély lesz mindörökké.
Meghalni csak miatta!
Volt egy lány ki szeretett egy fiú,ebből a szerelemből nem volt kiút.A lány egy ideig nagyon szerette,majd kis időre, elfelejtette.A lánynak volt új szerelme,de, a fiút nem feledte,Elmúlt a szerelem,s a lányban megerősödött a régi érzelem,Találkoztak hétvégente,a fiú nem tudta hogy ő a lány szerelme.Hogy a fiúnak tetszett a lány az már csak talány.Többen mondták, hogy a fiú szereti,de, nem nagyon keresi.Egyszer egy őszi napon,a fiú szerelmes lett nagyon.Látta a lány a fiút mással ölelkezni,forrón szenvedélyesen csókolózni.A lány nem bírta szenvedett,gondolta másik fiút kereshet.Hetek teltek el a lány feladta,és leugrott a hideg habokba.A fiú halotta a halál hírét,futva rohant a temetőbe és sírt.Rájött mást nem szeret,és hogy nála jobbat soha nem kereshet.
SZERETLEK!!!
Egy vidám forgatag kellős közepén találkoztam vele.Magas volt, barna karcsú akár a jegenye így szólt: Kislány szabad egy táncra?Alig vártam kimondnai igenSzeme égő tűzként parázslott s ha rámtekintett nevetett.Tudtam éreztem már akkor, hogy az első percben megszeretett.Egy év telt el azóta, oly gyorsan szált el mint egy pillanat. Miközben gyakran találkoztunk s loptuk a forró csókokat.Azt hittem bo9ldogok vagyunk , szeretük egymást nagyon.A suliból hatafelé tartottam, mikor megpillantottam vkit aki, velem szembe jött.Integetni akartam hisz ő már messziről integetett, de észre vettem vkit és nem emeltem fel a kezemet.Kezét egy ismeretlen lány szorította oly fájdalom volt nézni ezt nekem, éreztem, hogy a könnyek lassan elborítják a szemem.Hát így szeret, ezt tette vele?Én inkáb meghalok, hisz így mit ér az életemA sarkon feltünkt egy taxi, mint egy veszedelemÉn az útestre léptem, a többire már nem emlékszemMikor már feleszméltem, hatalmas tömeg állt körülöttemCsak éppen azt nem láttam akit kerestem Ekkor észre vettem, hogy mégegy test hever mellettem.Igen ő volt a bátor, aki engem saját testével védelmezettFélig eleven, félig halott.Rajtam kivül senki sem tudta, hogy ő már a halálával birkozottGyengülő kezével megszorította a kezemet, utolsó erejét összeszedve egy mondatot rebegettMeg kell mondanom, hogy az a lány a húgom voltGondolj rólam amit akarsz, én akkor is szeretlek.Mardosó, keserű ön vád már az egész életemMert volt egy fiú aki ezzel a szóval halt meg,,Szeretlek"